Úton járó ember
Olyan ember, aki hosszabb ideig gyalog járja az utakat, és egyik helyről a másikra megy, gyakran állandó otthon nélkül.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 4 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Gyalogosan, hosszabb ideig egyik helyről a másikra járó, állandó lakóhely nélküli ember; melléknévként olyan, aki vagy ami nem marad egy helyen, hanem rendszeresen helyet változtat.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Olyan ember, aki hosszabb ideig gyalog járja az utakat, és egyik helyről a másikra megy, gyakran állandó otthon nélkül.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Olyan élőlényre, csoportra vagy dologra mondják, amely nem marad egy helyen, hanem rendszeresen továbbáll, például vándor nép, vándor madár.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Olyan ember, aki hosszabb ideig gyalog járja az utakat, és egyik helyről a másikra megy, gyakran állandó otthon nélkül.
1 idézet · 1 forrás
A fáradt vándor megpihent a falu szélén álló kút mellett.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
– Érkezett egy vándor, aki énekel és dobol, élelemért és szállásért cserébe.
Follett, K. Stonehenge – Az idő katedrálisa, 159. bekezdés.
Itt a »vándor« úton járó, helyről helyre vándorló embert jelent, aki énekért ételt és szállást kér.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak