Rekedtes, karcos (hangról)
Olyan hangra mondják, amely érdesen, kissé rekedten, karcosan szól, például megfázás, dohányzás vagy kiabálás után.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 8 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Rekedtes, érdes, karcos hangzású, főleg emberi hangról; olyan felületről is mondják, amely tapintásra durva, egyenetlen, a reszelőhöz hasonló.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Olyan hangra mondják, amely érdesen, kissé rekedten, karcosan szól, például megfázás, dohányzás vagy kiabálás után.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Olyan felületre mondják, amely a reszelőhöz hasonlóan apró egyenetlenségekkel borított, ezért tapintásra durva, karcoló.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Olyan hangra mondják, amely érdesen, kissé rekedten, karcosan szól, például megfázás, dohányzás vagy kiabálás után.
1 idézet · 1 forrás
Reggel még reszelős volt a hangja a megfázástól.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
– Inkább a nagyapádé – mondta reszelős hangon Hawat.
Herbert, F. Dűne, 149. bekezdés.
Itt a »reszelős« rekedtes, karcos hangot jelöl.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak