Végső menedék, oltalom
Átvitt értelemben az a hely, személy vagy lehetőség, amely bajban, veszélyben utolsóként nyújt védelmet vagy segítséget.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 7 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Végső menedékül szolgáló erősség, vár; átvitt értelemben olyan hely, személy vagy eszköz, amelyhez bajban, szorult helyzetben utolsó lehetőségként fordulni lehet.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Ezek a megnevezések nem automatikusan behelyettesíthető szinonimák. A megfelelő szót mindig a mondat jelentése alapján válaszd.
Átvitt értelemben az a hely, személy vagy lehetőség, amely bajban, veszélyben utolsóként nyújt védelmet vagy segítséget.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Olyan megerősített vár vagy erősség, ahová háború idején a környék lakói és katonái végső esetben visszahúzódhattak.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Átvitt értelemben az a hely, személy vagy lehetőség, amely bajban, veszélyben utolsóként nyújt védelmet vagy segítséget.
1 idézet · 1 forrás
A nehéz években a nagymamám konyhája volt a család mentsvára.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
A mondatban szereplő alak: mentsvára
Amikor már nem lehet tovább feszíteni a történelmi érvelések mégoly rugalmas húrját, amikor egy tett nyilvánvalóan szembenáll mindazzal, amit az emberiség jónak vagy akár jogosnak vél, a történetírók a nagyság fogalmában lelnek mentsvárra.
Tolsztoj, L. Háború és béke, 6. bekezdés.
Itt a »mentsvár« átvitt értelemben az a végső kapaszkodó, amelyhez a történetírók érveik kifogytával menekülnek.
A mondatban szereplő alak: mentsvárra
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak