Borongós szomorúság, mélabú
Csendes, hosszan tartó szomorúság, amely gyakran elmerengéssel, a múlt iránti vágyakozással vagy kedvetlenséggel jár.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 10 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Tartós, csendes szomorúság és borongós, elmerengő lelkiállapot; a lélektanban kórosan mély levertség, a depresszió egyik súlyos formája.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Ezek a megnevezések nem automatikusan behelyettesíthető szinonimák. A megfelelő szót mindig a mondat jelentése alapján válaszd.
Csendes, hosszan tartó szomorúság, amely gyakran elmerengéssel, a múlt iránti vágyakozással vagy kedvetlenséggel jár.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
A lélektanban és az orvoslásban kórosan mély, tartós levertség, amely a depresszió egyik súlyos formájának számít.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Nehéz szavak érthetően · Pszichológia, társadalom és gazdaság
A bánatos hangulat és a régi betegségmegnevezés külön jelentés; az esztétikai használat önmagában nem orvosi állítás.
Csendes, szemlélődő bánat vagy tartósabb borongós kedély; műalkotás visszafogottan szomorú hangulatát is jellemezheti.
Szerkesztett példamondatok
Használati megjegyzés: Irodalmi és választékos szóhasználatban gyakori; az elbeszélés hangulatára is vonatkozhat.
Régebbi orvosi nyelvben tartós lehangoltsággal, örömtelenséggel és gátoltsággal járó állapot megnevezése; mai szövegben rendszerint történeti vagy pontosítást igénylő kifejezés.
Szerkesztett példamondatok
Használati megjegyzés: A korabeli jelentést a szöveg ideje és elméleti háttere határozza meg; nem minden történeti eset feleltethető meg egy mai diagnózisnak.
A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Csendes, hosszan tartó szomorúság, amely gyakran elmerengéssel, a múlt iránti vágyakozással vagy kedvetlenséggel jár.
1 idézet · 1 forrás
Az esős őszi délutánokon különös melankólia telepszik rá.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
Különös melankólia csengett a hangjában, ami aggasztotta Jessicát.
Herbert, F. Dűne, 207. bekezdés.
Itt a »melankólia« csendes, borongós szomorúság, amely a hangban is érződik.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak