Csüggedtség, kedvetlenség
Kudarc, rossz hír vagy kimerültség után jelentkező lehangolt lelkiállapot, amelyben az ember reményvesztett és kedvetlen.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
3 jelentéscsoport · 13 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Csüggedt, kedvetlen lelkiállapot, amelyben az embernek nincs kedve és ereje semmihez; betegség kísérőjeként általános gyengeséget, rossz közérzetet is jelent.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Kudarc, rossz hír vagy kimerültség után jelentkező lehangolt lelkiállapot, amelyben az ember reményvesztett és kedvetlen.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Tartós testi vagy lelki kimerültségből fakadó tompa, erőtlen állapot, amelyben az embert alig érdekli a környezete.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Betegség, például influenza kísérőjeként jelentkező általános gyengeség, bágyadtság és rossz közérzet.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Kudarc, rossz hír vagy kimerültség után jelentkező lehangolt lelkiállapot, amelyben az ember reményvesztett és kedvetlen.
1 idézet · 1 forrás
Előző este, miután a láthatáskor a szüleivel beszélt, levertség lett úrrá rajta.
Zimbardo, P. A Lucifer-hatás, 44. bekezdés.
Itt a »levertség« a szülőkkel folytatott beszélgetés után eluralkodó csüggedt, lehangolt állapot.
3. jelentés
Betegség, például influenza kísérőjeként jelentkező általános gyengeség, bágyadtság és rossz közérzet.
1 használati példa
Az influenza első tünete nála is a láz és az erős levertség volt.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak