Kétpontos magánhangzójelölés
A német írásban az a, o és u fölött álló két pont, amellyel az ä, ö és ü betűt különböztetik meg az alapbetűtől.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 0 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
A német írásban az a, o és u fölött álló két pont, amellyel az ä, ö és ü betűt különböztetik meg az alapbetűtől.
A német írásban az a, o és u fölött álló két pont, amellyel az ä, ö és ü betűt különböztetik meg az alapbetűtől.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
Olyan magánhangzó-változás vagy ennek nyelvtani váltakozásként megőrzött eredménye, amely eredetileg egy következő szótag hangjának hatására alakult ki.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
Nehéz szavak érthetően · Nyelv, irodalom és művészet
Ugyanaz az elnevezés hangváltozásra, annak eredményére és írásbeli jelölésére is utalhat.
A német írásban az a, o és u fölött álló két pont, amellyel az ä, ö és ü betűt különböztetik meg az alapbetűtől.
Szerkesztett példamondatok
Használati megjegyzés: Azonos alakú kétpontos jel más nyelvekben más feladatot is betölthet.
Olyan magánhangzó-változás vagy ennek nyelvtani váltakozásként megőrzött eredménye, amely eredetileg egy következő szótag hangjának hatására alakult ki.
Szerkesztett példamondatok
Használati megjegyzés: Különösen a germán nyelvek történetében használt terminus; az ablauttól megkülönböztetendő.
A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.
DG Helyesírás szerkesztői szó- és kifejezéstári szócikk.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak