Vérbőség (régies orvosi)
A 19. századi magyar orvosi nyelvben a plethora, azaz a test túlzott vérteltségének megnevezése, amelyet a kipirult arcszínnel hoztak összefüggésbe.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
1 jelentéscsoport · 2 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
Régies orvosi szó a vérbőségre, vagyis a szervezet kórosan megnövekedett vérmennyiségére, amely gyakran vörös, telt arcszínben mutatkozik meg.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
A 19. századi magyar orvosi nyelvben a plethora, azaz a test túlzott vérteltségének megnevezése, amelyet a kipirult arcszínnel hoztak összefüggésbe.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szerkesztői használati példa
1. jelentés
A 19. századi magyar orvosi nyelvben a plethora, azaz a test túlzott vérteltségének megnevezése, amelyet a kipirult arcszínnel hoztak összefüggésbe.
1 használati példa
A régi orvos a molnár kipirult, puffadt arcát pozsgának tulajdonította.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
A mondatban szereplő alak: pozsgának
DG Helyesírás szerkesztői szó- és kifejezéstári szócikk.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak