Olyan szemlélet, amely egy rendszer megértésében a részek kapcsolatainak és az egész működésének önálló jelentőséget tulajdonít. Erősebb filozófiai változatai szerint az egész bizonyos tulajdonságai a külön kezelt részek tulajdonságaiból önmagukban nem határozhatók meg.
Szófajfőnév
1.
Egészben vizsgáló megközelítés
Olyan szemlélet, amely egy rendszer megértésében a részek kapcsolatainak és az egész működésének önálló jelentőséget tulajdonít. Erősebb filozófiai változatai szerint az egész bizonyos tulajdonságai a külön kezelt részek tulajdonságaiból önmagukban nem határozhatók meg.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
Az egészre irányuló vizsgálati módszer és az egész önálló tulajdonságairól szóló elmélet közeli, de eltérő használat.
Egészben vizsgáló megközelítés
Olyan szemlélet, amely egy rendszer megértésében a részek kapcsolatainak és az egész működésének önálló jelentőséget tulajdonít. Erősebb filozófiai változatai szerint az egész bizonyos tulajdonságai a külön kezelt részek tulajdonságaiból önmagukban nem határozhatók meg.
Szerkesztett példamondatok
A kutatás holizmusa abban mutatkozott meg, hogy az egyes elemek mellett a köztük kialakuló kapcsolatokat is vizsgálta.
A szervezeti elemzésben alkalmazott holizmus az együttműködés egészét tette a vizsgálat tárgyává.
egészre irányuló szemlélet (körülírás)
A módszertani jelentést jól magyarázza; a filozófiai változatok külön téziseket is állítanak.
Használati megjegyzés: A holizmus különböző tudományterületeken eltérő erősségű állításokat jelent. Érdemes tisztázni, vizsgálati módszerről vagy a valóság szerkezetéről szóló nézetről beszélünk-e.
Mivel könnyű összekeverni?
redukcionizmus
Az összetett jelenséget egyszerűbb elemek vagy alacsonyabb szerveződési szintek révén magyarázó megközelítés; a holizmus az egész és a kapcsolatok önálló jelentőségét hangsúlyozza.