Tetszeni vágyó, önmagát túlbecsülő
Olyan ember, aki túlértékeli a külsejét vagy a képességeit, és igényli, hogy mások csodálják, dicsérjék.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 9 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Aki sokat ad a külsejére és az érdemeire, és vágyik mások csodálatára; választékos használatban hiábavaló, teljesülni nem tudó (például hiú remény).
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Olyan ember, aki túlértékeli a külsejét vagy a képességeit, és igényli, hogy mások csodálják, dicsérjék.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Reményről, ábrándról vagy próbálkozásról mondják, ha nem teljesülhet, és eredménytelen marad.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
2 ellenőrzött idézet · 2 külön forrás
1. jelentés
Olyan ember, aki túlértékeli a külsejét vagy a képességeit, és igényli, hogy mások csodálják, dicsérjék.
1 idézet · 1 forrás
Mindig is hiú volt, ezért minden kirakatüvegben megnézte magát.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
A pasik általában iszonyúan hiúk, amikor a külsejükről van szó.
Csernus, I. A férfi, 138. bekezdés.
Itt a »hiú« azt jelenti: sokat ad a külsejére, tetszeni akar.
A mondatban szereplő alak: hiúk
2. jelentés
Reményről, ábrándról vagy próbálkozásról mondják, ha nem teljesülhet, és eredménytelen marad.
1 idézet · 1 forrás
Elképzelése, hogy félre tud tenni a fizetéséből, hiú ábrándnak bizonyult.
Tolsztoj, L. Háború és béke, 16. bekezdés.
Itt a »hiú ábránd« olyan reményt jelent, amely nem válhat valóra.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak