Filozófiai irányzat, amely szerint minden ismeretünk végső forrása az érzéki tapasztalat; tágabban olyan szemlélet vagy módszer, amely az elmélet helyett a megfigyelésre és a gyakorlati tapasztalatra támaszkodik.
Szófajfőnév
Kifejezések szűrése
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
A kapcsolati jelölések magyarázata
Tágabb fogalom
A szócikk adott jelentésénél általánosabb kategória.
Kapcsolódó
Tartalmilag összefüggő szó vagy kifejezés.
Ezek a megnevezések nem automatikusan behelyettesíthető szinonimák. A megfelelő szót mindig a mondat jelentése alapján válaszd.
1.
Tapasztalatelvű filozófiai irányzat
Ismeretelméleti felfogás, amely a megismerést az érzékelésből és a tapasztalatból eredezteti, és tagadja a velünk született eszméket; a 17–18. századi angol filozófiában bontakozott ki.
A tapasztalat elsődleges szerepe és az érzékelés kizárólagossága eltérő állítás.
Tapasztalatra építő ismeretelmélet
Olyan ismeretelméleti irányzat, amely a tapasztalatnak alapvető szerepet tulajdonít a fogalmak és az ismeretek kialakulásában, illetve igazolásában. Változatai különböznek abban, milyen szerepet engednek a gondolkodásnak és a belső tapasztalatnak.
Szerkesztett példamondatok
Az empirizmus felől nézve meg kell vizsgálni, milyen tapasztalat támasztja alá az állítást.
A hallgató az empirizmus ismertetésekor külön kitért a külső megfigyelés és a belső tapasztalat szerepére.
tapasztalatelvűség (közeli jelentés)
Jó magyar magyarázat, de az egyes filozófiai változatok részleteit nem adja vissza.
Használati megjegyzés: Egy mérés vagy megfigyelés használata még nem jelent teljes filozófiai elköteleződést az empirizmus mellett.
A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
„empirizmus” jelentései idézett mondatokban
1 forrásidézet1 külön forrás1 példázott jelentés
1. jelentés
Tapasztalatelvű filozófiai irányzat
Ismeretelméleti felfogás, amely a megismerést az érzékelésből és a tapasztalatból eredezteti, és tagadja a velünk született eszméket; a 17–18. századi angol filozófiában bontakozott ki.
1 idézet · 1 forrás
Ellenőrzött forrásidézet
Bár első pillantásra meglepőnek tűnhet, a behaviorizmus sok szempontból a klasszikus empirizmus folytatója.
Oláh, A. Pszichológiai alapismeretek, 33. oldal.
Itt a tapasztalatelvű filozófiai irányzatról van szó, amelyet a behaviorizmus folytat.
Figyelj a szövegkörnyezetre.A felsorolt kifejezések jelentése közel állhat egymáshoz, de egy mondatban nem minden esetben cserélhetők fel változtatás nélkül.
Szócikk forrásmegjelölése
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.