A szentély félköríves záródása
A templom hajójához csatlakozó, íves alaprajzú, boltozott tér a szentély végén; az ókori római csarnokok hasonló fülkéjét is így hívják.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
1 jelentéscsoport · 2 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Templom vagy ókori csarnok félkör, ritkábban sokszög alaprajzú, rendszerint félkupolával fedett, kiugró záródása, amelyben a keresztény templomokban többnyire a főoltár áll.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
A templom hajójához csatlakozó, íves alaprajzú, boltozott tér a szentély végén; az ókori római csarnokok hasonló fülkéjét is így hívják.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Nehéz szavak érthetően · Nyelv, irodalom és művészet
A templom alaprajzi lezárása többféle alakú lehet; a szentélyhez való viszonya tisztázandó.
Az épület fő teréhez nyitottan kapcsolódó, többnyire félkörös vagy sokszögű alaprajzú, rendszerint boltozattal fedett térrész. Keresztény templomokban gyakran a szentély vagy egy hajó lezárását adja.
Szerkesztett példamondatok
Használati megjegyzés: Gyakran szentélyzáródásként írják le, de az apszis formai építészeti fogalom. Egy épülethez több apszis is kapcsolódhat.
A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak