Ünneplő, köszöntő felkiáltás
Felkiáltásként használjuk, amikor lelkesen köszöntünk, ünneplünk valakit vagy valamit, illetve örömmel helyeslünk valamit.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 4 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Lelkes köszöntést, ünneplést vagy egyetértést kifejező kiáltás, amellyel valakit vagy valamit éltetnek; főnévként maga az ilyen ünneplő felkiáltás.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Felkiáltásként használjuk, amikor lelkesen köszöntünk, ünneplünk valakit vagy valamit, illetve örömmel helyeslünk valamit.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Főnévként az ünneplő tömeg vagy egy ember által hangoztatott éltető kiáltás, amellyel valakinek a tiszteletére lelkesednek.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Felkiáltásként használjuk, amikor lelkesen köszöntünk, ünneplünk valakit vagy valamit, illetve örömmel helyeslünk valamit.
1 idézet · 1 forrás
Éljen az ifjú pár! – kiáltotta a vendégsereg, amikor a menyasszony és a vőlegény belépett a terembe.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
– Éljen az az ember, aki elsőnek fog meghalni Egerért!
Gárdonyi, G. Egri csillagok, 82. bekezdés.
Itt az »éljen« ünneplő felkiáltás, amellyel valakit lelkesen éltetnek.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak